A fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család egyik nemzetsége. Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él.

Elterjedése, élőhelye

Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos, számos, keresztezett változattal.

Megjelenése, felépítése

Fás szárú, cserje- vagy fatermetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai.

Kérge eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik.

Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröseszöldek, gyakran lecsüngők.

Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek lándzsásak vagy tojásdadok, finoman fűrészelt szélűek, esetleg ép szélűek és hullámosak.

Egyivarú barkavirágai nagyon egyszerűek. A virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. A virágok tövében édes nedvet nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós barkák sárgák, esetleg pirosak.

Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák.

Életmódja

A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezért a fűz főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nő; az ilyen erdőtársulásokban gyakran állományalkotó. Az időszakos vízborítást is jól tűri. Laza és kötött talajon egyaránt megél.

Magyarországon február-márciusban virágzik, termése május-júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő.

Felhasználása

A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak.

A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Hatóanyagai:

  • szalicin,
  • katechin,
  • csersav,
  • gyanta,
  • enzimek,
  • oxalát.

Ajánlják:

  • belső vérzések,
  • bélhurut,
  • reuma,
  • ízületi bántalmak,
  • gyomorhurut,
  • lázzal járó megfázás ellen,
  • fagyott testrészek,
  • aranyeres bántalmak,
  • gombás bőrbetegségek kezelésére.

Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja.

Rendszertani felosztása

A rendkívül fajgazdag nemzetséget négy alnemzetségre bontják, azokat pedig további fajcsoportokra:

  • Salix subg. Salix:
    • S. sect. Amygdalinae
      • mandulalevelű fűz (Salix triandrae, Salix triandra)
    • S. sect. Eriostachyae
    • S. sect. Floridanae
    • S. sect. Fragiles
      • törékeny fűz (Salix fragilis)
    • S. sect. Glandulosae
    • S. sect. Humboldtianae
    • S. sect. Longifoliae
    • S. sect. Magnificae
    • S. sect. Salicaster
      • babérfűz (Salix pentandra)
    • S. sect. Salix
      • fehér fűz (Salix alba),
      • babiloni szomorúfűz (Salix babylonica),
    • S. sect. Subalbae
    • S. sect. Urbanianae

* Salix subg. Caprisalix:

    • S. sect. Vetrix
      • kecskefűz (Salix caprea, Salix capra),
      • füles fűz (Salix aurita) – védett,
      • rekettyefűz (Salix cinerea),
    • S. sect. Incubaceae
      • serevényfűz (Salix rosmarinifolia)
    • S. sect. Villosae
    • S. sect. Cordatae
    • S. sect. Arbuscella
      • nehézszagú fűz (Salix foetida)
    • S. sect. Balsamiferae
    • S. sect. Lanatae
    • S. sect. Daphnoideae
      • boroszlánképű fűz (Salix daphnoides)
    • S. sect. Viminales
      • kosárkötő fűz (Salix viminalis)
    • S. sect. Subviminales
    • S. sect. Canae
      • parti fűz (Salix elaeagnos),
    • S. sect. Purpurea
    • S. sect. Sitchenses
    • S. sect. Denticulatae

* Salix subg. Chamaetia:

    • S. sect. Chamaetia
    • S. sect. Diplodictyae
    • S. sect. Glaucae
    • S. sect. Lindleyanae
    • S. sect. Maccallianae
    • S. sect. Myrtosalix
    • S. sect. Myrtilloides
    • S. sect. Retusae
  • Salix subg. Chosenia egy fajjal:
      • Chosenia arbutifolia

A kultúrában

Az ókori görögök hite szerint a múzsák szent fája volt. Úgy tartották, hogy a múzsák a Helikonon, azaz a Fűzfák hegyén laknak.

A középkorban a fűzfát a boszorkányok, tündérek szent fájának tartották. Az európai kultúrában a szomorúfűz (mint neve is mutatja) a boldogtalan szerelem és a gyász jelképe.

Szólásokban

  • Fűzfa alatt esküdtek: házasság nélkül élnek együtt.
  • Letette a fűzfa széket: a kelleténél tovább marad valahol látogatóban.
  • Megjön, mint a fűzfa (síp) tavaszkor: engedékennyé válik, megbékél.
  • Azt a fűzfán fütyülő (, jégen kopogó) rézangyalát! tréfás káromkodás.
  • Fűzfából a sípot könnyű megcsinálni: jól megmunkálható anyaggal könnyű dolgozni.
  • Fűzfa hegedűhöz nádvonó illik: szegény emberhez szegény házastárs való.
  • Fűzfakatonának kár a fringia a kezébe: a gyáva katona semmit sem ér.

Források

  • Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 4. Ártéri erdők fája, a fűzfa
  • A növényi kivonatok alapanyagai
  • Salix nemzetség / Füzek
  • Fűzek
  • A fűz (Salix sp.) jelentősége a vad élőhelyének a fejlesztésében
  1. ↑ O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Gondolat, 1966.

Fűz (<span>Salix sacchaliensis</span> 'Sekka')

Hol kapható?

Hasonló növények

Jelenleg nem tudunk ehhez a növényhez hasonlót ajánlani.